Hírek

Segítségek magánszemélyeknek

Az illetékekkel kapcsolatban beiktatott, újdonságként megjelenő rész az 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. §-ának (1) bekezdésének (l) pontjának módosításával jött létre. Most már a törvény ezen része nem csak azt fogalmazza meg, hogy a magánszeméllyel szemben csak a hitel nyújtásából származó 10 ezer forintot meg nem haladó, végérvényesen megszűnő követelések engedhetők el, hanem azt is kimondja, hogy 2010. január 1-jétől a hitelintézetek és a befektetési szolgáltatók, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó 10 ezer forintot meg nem haladó követelések is illetékmentessé válnak.

Az illetékmenteséggel kapcsolatban további újdonságokat nem iktattak be a törvényalkotók, így az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. §-ának többi része érintetlen maradt. Így a jövőben is ajándékozási illetékmentességet élvez például:

„a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát."  

„a közüzemi (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, központi fűtési) díjtartozásnak a szolgáltató általi elengedése, feltéve, hogy a magánszemély kötelezett (adós) és vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét"

Segítségek egyéni vállalkozóknak

A fent nevezett „eredeti" illetéktörvény 17/B. §-a számos helyen változott. A legmeghatározóbb változás paragrafus (1) pontjában állt be, főleg mert ez a továbbiakra is kihatással van. A változás következtében az egyéni kisvállalkozói vagyon öröklési és ajándékozási illetékkedvezményekor az egyéni vállalkozónak már nem 3 éve, csak 30 napja van arra, hogy tegyen valamit örökségével. Az 1990. évi XCIII. törvény 17/B. §-ának (1) pontja szerint „a kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése, továbbá - az ajándékozó kisvállalkozásának megszüntetésére való tekintettel - az ilyen vagyonnak az egyéni vállalkozás megszüntetését követő három hónapon belüli ajándékozása esetén a magánszemély örökös, illetve a magánszemély megajándékozott az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből a (3)-(5) bekezdésben meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult.

A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a vagyonszerző - öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől, ajándékozás esetén az ajándék elfogadásától számított - 30 napon belül

• a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy

• a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja, és a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig a vállalkozási tevékenységet senki nem szünteti meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét nem idegeníti el, vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát nem csökkenti." Az 1990. évi XCIII. törvény 17/B. §-ának (2) pontja pedig az taglalja, hogy az érintetteknek mikor lehet az illetékkedvezményeket igénybe venniük.

Az eredeti törvényben viszont érthető módon nincs benne az, ami most már mindenkire kötelező érvényű. Vagyis az, hogy a fent taglalt -megváltoztatott (1) bekezdés szerinti- kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha

• örökös a hagyatéki tárgyaláson az (1) bekezdés szerinti feltételek vállalásáról nyilatkozatot tesz. (A nyilatkozatot a közjegyző köteles jegyzőkönyvbe foglalni, és a jegyzőkönyv hiteles másolatát a teljes hatályú hagyatékátadó végzéshez csatolva megküldeni az állami adóhatóságnak.)

• az ajándékozó a kisvállalkozói tevékenység megszüntetéséről, a magánszemély megajándékozott az (1) bekezdés szerinti feltételek vállalásáról a vagyonszerzés bejelentéséig nyilatkozatot tesz az állami adóhatóságnál.

A törvény szerint illetékkedvezmény igénybevételének feltétele továbbá, hogy

• A vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezetét megszerző túlélő házastársnak a vállalkozói vagyon után az őt terhelő öröklési illeték alapját 50 százalékkal, de legfeljebb 5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.

• A vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző a vállalkozói vagyon után az örököst egyébként terhelő öröklési illeték alapját 25 százalékkal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.

• A vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát ajándékozás útján megszerző magánszemélynél a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő ajándékozási illeték alapját 25 százalékkal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.

Mindezek mellett a törvény kitér arra is, hogy mikor kell kétszeres illetéket fizetni: 1990. évi XCIII. törvény 17/B. §-ának (1) pontjában leírt feltételeket nem teljesíti, azaz 3 éves időtartam letelte előtt a vállalkozást megszünteti, vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét elidegeníti, illetve a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.